Bort évezredek, csokoládét évszázadok óta fogyasztunk. A kettőt együtt csupán néhány éve kóstolgatjuk össze, de már most megállapítható, hogy nem egy hétköznapi párost alkotnak. A csokoládé és a bor egymásra, illetve a kóstolóra gyakorolt hatása nemcsak, hogy jótékony, de garantáltan tartós is. Aki egyszer megpróbált elmélyedni e világban, biztosan a rabja lesz.
Nincs még egy olyan élelmiszer, amely annyira gazdag illat-, ízvilággal bírna, mint a bor és a csokoládé.
Összekóstolásukkor arra kell törekedni, hogy a zamatanyagaik egymáshoz valóban „illeszkedjenek”. Ennek feltétele a megfelelő hőmérséklet (amely boronként változó, a csokoládénál pedig a „régi” értelemben vett szobahőmérséklet) és a sorrendiség.
Néhány tanács, amit a tökéletes harmónia elérése érdekében jó, ha betartunk:
Ügyeljünk arra, hogy tényleg a megfelelő hőmérsékleten szolgáljuk fel a bort és a csokoládét, különben a borokban vagy az alkohol, vagy a savak válnak dominánssá a kóstoláskor! A csokoládék pedig jóval olvadékonyabbak lesznek, mint kellene, vagy a felületükön megjelenő kiválások zavarhatják a megítélésüket.
Először kortyoljunk a borból, s csak utána harapjunk a csokoládéba! Persze lehet fordítva is, de akkor a borból leginkább csak a savakat fogjuk érezni (miközben olvad a csokoládé a szánkban, még egy kis borral megbolondíthatjuk, és ekképp megint más ízek fognak megjelenni).
Minden kóstolás után érdemes egy kevés vizet fogyasztani, hogy átöblítsük a szánkat. Ezáltal az újabb párosoknak lehetőséget adunk arra, hogy semmi ne zavarja meg az ízlelésüket.
A könnyedebbektől az intenzívebbek felé haladjunk mind a bor, mind a csoki tekintetében! Tehát minél intenzívebb a csokoládé, annál testesebb bort adjunk hozzá! Nem árt figyelembe venni a bor és a csokoládé alapízeit is, hiszen, ha a szerint állítjuk össze a párosításokat, akkor kellemes harmóniát alkotnak majd.
Általánosságban elmondható, hogy a desszertborok mellé lehet a legkönnyebben csokoládét párosítani, mert az édes íz passzol a legjobban a többi alapízhez. A bor legyen legalább olyan édes (alkoholédesség is számít), mint a csokoládé, amivel együtt kóstoljuk, különben kellemetlen kesernyés-savanykás ízérzet uralkodik el a szánkban.
A finoman étcsokoládés utóízű borokkal szintén egyszerű a dolgunk, mert megfelelő társai lehetnek az ét-, sőt akár a keserűcsokoládéknak is.
A töltött (vagy más módon ízesített) csokoládék mellé választhatunk olyan borokat, amelyek hasonló ízjegyekkel (pl. mandulás, szedres, meggyes) bírnak. A bátrabbak akár kísérletezhetnek más, vagy épp ellentétes ízhatású bor és csokoládé párossal is. Egy egyszerű példa: egy nem túlzottan savas, de intenzíven sós (minerális) fehérborhoz, egy karamellkrémmel töltött tejcsokoládés bonbon jó kiegészítés lehet. A só és a karamell „nagyon szeretik egymást”.
Látható, hogy nem könnyű a választás egy ilyen kóstoló összeállításakor, nagyon sokat kell próbálkozni ahhoz, hogy a mintaszerű párosokat megtaláljuk.
Aki szeretne többet megtudni a bor- és csokoládékóstolás rejtelmeiről, az a CsokiLaBor oldalon további hasznos, érdekes információkat is megtalál.
A CsokiLaBor évek óta foglalkozik a borok és csokoládék összekóstolásával. A vinoWonka Csokoládé és Borbárral közösen szervezett kóstolóikon különböző országokból származó, ún. területszelektált csokoládék és terroirborok, kézműves bonbonok illetve nemes italok és igazi különlegességek (hogy csak néhány példát említsünk, töpörtyűs, rozmaringos, mangós, galangás csokoládék) kerülnek terítékre.
Aki részt vesz ezeken a kóstolókon, az előbbieken túl, próbára teheti saját ízlelő képességeit, hiszen általában játékos kereteken belül sor kerül azok fejlesztésére is. Emellett elmélyítheti a bor és csokoládé kultúrtörténeti, technológiai ismereteit is. A résztvevők olyan egyedi élményekkel térnek haza, hogy garantáltan „függővé” válnak.
