Sokak kedvence ez az olcsó és egyszerű desszert. Bosszantó azonban, amikor valamiért nem úgy sikerült, ahogy szeretnénk. Íme egy-két kis turpisság a biztosan jó végeredményhez.
A tésztához tojás, liszt, tej, csipetnyi só, szódavíz vagy szénsavas ásványvíz kell. Ha hagyományosan édesen készítjük a tésztát, kevés cukrot is tehetünk bele, de ezzel bánjunk óvatosan, mert hajlamosít a letapadásra.
Nem célunk a teljesen édes íz elérése, ez a feladat a tölteléké. A hozzávalókat egy mély tálban, lehetőleg kézi habverővel fokozatosan keverjük össze, csomómentesítsük! Ha jól dolgoztunk, egy sűrű, de folyékony tésztamasszát kapunk.
A tészta állagán múlik minden
A túl lágyat nehéz forgatni, könnyen elszakadhat, a keményebb odaragad és túl vastag lesz, nehezebben sül át.
A lakókocsis palacsintasütőknél láttam, hogy minden sütés előtt szilikon ecsettel viszik fel az olajat a sütőre. Így megfelelő a kenés aránya és eloszlása is.
A sikerességet befolyásolja a sütő is. Alacsony peremű, teflon bevonatú, előforrósított, kizárólag ezen édesség elkészítésére használt serpenyőt használjunk! Így elkerülhető a letapadás.
Hacsak nem születtünk labdazsonglőrnek, maradjunk a biztos módszernél, vagyis inkább hőálló palacsintaforgatóval – ennek hiányában- óvatosan kenőkéssel nyúljunk a félkész tészta alá, úgy fordítsuk meg.
Legnagyobb igyekezetünk ellenére is leragadhat az első. Ezt legtöbbször a sütési hőfokot el nem ért sütő okozza. Ilyenkor „sajnos” el kell tüntetnünk a próbadarabot. Annyira nem is bánjuk majd, hogy elszakadt.
A folyékony tésztába reszelt alma is keverhető. Vastagabb lesz a lepény, de ugyanúgy tölthető és ínycsiklandó.
A töltelékek variációja a legegyszerűbb fahéjas-kakaós- porcukros-lekváros vonalon át a tojáshabos, vaníliacukros túrósig, vagy az áfonyás-pudingosig terjed.
Tipp! Ha megkenjük töltelékkel, a két szélét enyhén behajtjuk és így tekerjük fel, nem csak mutatósabb, de a tölteléket is visszatartja a kicsurgástól.
Szerző: Kovács Andrea Zsuzsa
