Mit egyen a gyerek?

Mit adjunk enni a gyermeknek? Miből mennyi és mikor kerüljön az asztalra? Íme, a reggeli, tízórai, uzsonna, és az ebéd kérdései, na meg válaszai.

Az egészséges élet alapjait a gyermekkori megfelelő táplálkozás nagymértékben meghatározza. Az optimális növekedés, fejlődés a kiegyensúlyozott tápanyag- és energiabeviteltől függ, másrészt pedig ekkor alakulnak ki a táplálkozási szokások – áll a Nestlé Életmód Iránytűben.

A gyermekek menüjében a következő élelmiszerek szerepeljenek:

A friss gyümölcsöket és zöldségeket részesítsük előnyben a konzervekkel szemben. Kerüljük a fehér kenyeret és fehér lisztből készült termékeket, a cukrozott édességeket, energiaitalokat, a bő zsiradékban sütött és erősen fűszerezett ételeket.

Mennyit igyon a gyerek?

A 2-3 év közti kisgyerekeknek kevesebb, mint 0.9 liter folyadékra van szükségük. A 4 és 8 éveseknek már 2 deciliterrel többre. A 9 és 13 év közti lányoknak 1.3, a fiúknak pedig 1.5 liter folyadékot kell inniuk. Ezek a számok 14 év felett 1.4, illetve 1.8 literre nőnek.

Jó módszer, ha mindig a gyerek kezébe adunk egy kisebb méretű vizes flakon valamilyen egészséges folyadékkal feltöltve. Legyen színes, figurás a flakon, a sportkupakos, mesefigurás palackokból ugyanis szívesebben isznak a gyerekek.

Miért a reggeli a legfontosabb?

Ahogy nekünk felnőtteknek, úgy a gyerekeknek is napi ötszöri étkezésre van szükségük: reggelire, tízóraira, ebédre, uzsonnára és vacsorára. A legfontosabb étkezés ezek közül a szakemberek szerint a reggeli.

Tízből mintegy négy gyerek reggeli nélkül indul iskolába, és tízórait is csak minden második tanuló eszik – derült ki a NUTRIKID® 2011-es kutatásából, amelyben 10-12 éves diákokat kérdeztek. Az ebéd a legjellemzőbb étkezés: tízből kilenc diák ebédel, viszont csak minden harmadik gyerek uzsonnázik. Vacsorát a nebulók 80%-a fogyaszt.

Egy közös reggeli máris ideális indítása a napnak. Azok, akik reggelivel kezdik a napot, kevesebb gondolkodási nehézséget és fizikális sérülést szenvednek el, mint azok, akik kihagyják az első étkezést.

Könnyebben megy tehát csemeténknek az írás, a számolás, ha nem üres gyomorral ül az iskolapadba. „A vacsorától számítva akár 12 óra is eltelhet a következő étkezésig” – magyarázza Mihály Tekla, a Nestlé dietetikusa. „Ennyi idő alatt jelentősen csökken a szervezetünk energiaszintje, ezért is fontos, hogy a reggeli tápláló és a kiegyensúlyozott étrend kívánalmainak megfelelő legyen.”

A hétköznapi reggeli sietségben érdemes olyan reggelit választani, amelynek elkészítése és elfogyasztása nem jár sok idővel.

„Az ideális reggeli teljes értékű gabonával készült élelmiszert (például gabonapelyhet), fehérjét (például egy pohár tejet), zöldséget vagy gyümölcsöt és innivalót is tartalmaz” – foglalja össze a dietetikus.

A tízórai és az uzsonna is fontos

A legtöbb gyerek az iskolai menzán ebédel, sőt, sok esetben tízórait és uzsonnát is kapnak a nebulók két óra között vagy a napköziben. Gyakran keresik fel az iskolai büféket is. Annak érdekében, hogy gyermekünk egészségesen és kiegyensúlyozottan étkezzen, az ehhez vezető lépéseket meg kell tanítanunk nekik apró trükkökkel. Szemléltessük, hogy milyen ételekre napjában hányszor van szükségük, és otthon mi magunk is változatos étkeket tálaljunk fel. Tehát ne csupán a kedvencüket tegyük a tányérra, hanem mindent, amire szükségük van.

De ha minden kötél szakad, és kiderül, hogy szemünk fénye sosem eszi meg a tízórait vagy uzsonnát, akkor csomagoljunk neki könnyen ehető gyümölcsöt (almát, banánt, szilvát), müzli szeletet, összevágott répát. Ezeket bármikor előkaphatja két óra között is, így biztosan jobban megy a tanulás is.

Ebédeltetni a legnehezebb

Akár a menzakosztot, a nagyszülők segítségét vagy a kulcsot választjuk, hogy a gyerek hazamehessen megmelegíteni az ételt, figyeljünk arra, hogy a déli étkezésnek az alábbi négy élelmiszercsoportot kell tartalmaznia:

• Gabona (kenyér, burgonya, rizs, tészta): törekedjen rá, hogy minél több teljes kiőrlésű gabonából készült terméket használjunk.
• Gyümölcsök, zöldségek: minden ebédnél kínáljunk legalább egyféle idény- és/vagy helyi gyümölcsöt; és legalább egyféle zöldséget (az egyik legyen friss). Csak édesítetlen gyümölcskonzerveket használjunk.
• Húsok, halak: legfeljebb kétszer egy héten érdemes a gyerekeknek fehérhúsokat kínálnunk. Halak és tenger gyümölcsei is kerüljenek az ebédlőasztalra heti néhány alkalommal.
• Tej és tejtermékek: használjunk alacsony zsírtartalmú tejfölt, kefírt, joghurtot.