Számos fórumon olvashatunk arról, milyen élelmiszereket érdemes kerülnünk, melyek azok, amelyeknek nincs helye az étrendünkben. Pedig tudjuk: nincs egészségtelen étel, csak egészségtelen étrend. Szabó S. András, egyetemi tanár, az Élelmiszerfizika Közhasznú Alapítványának kuratóriumi elnöke segít bennünket a tévhitek eloszlatásában.
1. Főzzünk olajjal?
Az elmúlt években szinte kitiltottuk az állati zsírokat a konyhánkból, pedig napraforgó-olaj, pálmazsír és más növényi olajak sem tartalmaznak kevesebb energiát, mint a sertészsír vagy a libazsír. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy koleszterin szempontjából nem mindegy, hogy mit használunk a főzéshez. Míg a növényi olajok egyáltalán nem tartalmaznak koleszterint, addig az állati eredetű zsírok bővelkednek abban. Felmerül a kérdés: le kell-e mondanunk az ízes, zsírban sütött finomságokról? A szakértő válasza megnyugtató: egy kiegyensúlyozott étrendbe időnként belefér a libazsír is, legjobb, ha a főzésnél-sütésnél használt olajokat, zsiradékokat váltogatjuk. Így étrendünk is színesebb lesz.
2. A barna kenyérben több a rost
Az igaz, hogy a kenyerek alapanyagául szolgáló búza- és rozsliszt esetében a szín és rosttartalom összefügg, tehát a teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér rostban gazdagabb és színe is sötétebb, de nem szabad elfelejtetnünk, hogy sok termék malátával készül. Így fehér lisztből előállított, de malátával színezett kenyér színe ugyan lényegesen sötétebb, barnább lesz, mint a teljes kiőrlésű lisztből készült, de ez ne tévesszen meg minket! Az ilyen termékek a rosttartalma (és ásványi anyag tartalma) is jelentősen alacsonyabb, mint a teljes kiőrlésű pékáruké. Minden esetben nézzük meg a termékek címkéjén az összetevők listáját, és győződjünk meg arról, mitől is barna a kenyér?
3. A cukros üdítőitalok és az édességek mérgek
Ha egy nap 2 deciliter 10% cukortartalmú üdítőitalt vagy 100 g, 20% cukortartalmú süteményt fogyasztunk el, akkor a napi energiaszükségletnek csupán 3-5 %-át vittük be. Nyilvánvaló, hogy a kiegyensúlyozott étrendnek nem része az állandó, magas cukortartalmú ételek fogyasztása, de a mértékletes fogyasztás semmiképpen nem tiltott, és a cukor sem ellensége szervezetünknek. Ha nem iszunk naponta több pohár cukros teát vagy kávét, akkor némi édesség vagy egy-egy pohár szénsavas üdítő igazán belefér a napi táplálkozásba.
4. Együnk chipset vagy ne?
A chips termékek olyan magas élvezeti értékű élelmiszerek, amelyek ugyan magas energia-tartalmúak, de mérsékelt fogyasztásuk semmiféle egészségkárosodással nem jár. Sótartalmuk pedig semmivel sem magasabb, mint a megszokott sütőipari termékeké, az intenzívebben érezhető sós íz azzal függ össze, hogy a só a chips felületén található, s nem pedig a termék textúrájában (mint pl. a kenyér esetében) egyenletesen eloszolva. A burgonyaszeleteknek akár heti több alkalommal is helye lehet az étrendünkben. Fontos viszont, hogy alkalmanként 30-50 grammot fogyasszunk csak, és inkább főétkezések között – javasolja Szabó S. András.
5. Mi újság a pattogatott kukoricával?
Vajas, sajtos, sós – és tényleg annyira hizlal? Mint minden élelmiszer esetén, a mérsékelt fogyasztásnak semmiféle kedvezőtlen hatása nem lehet sem egészségünkre, sem kilóinkra. Egy adag (30 g) popcorn elfogyasztása a nőknek ajánlott napi energiabevitel többnyire csupán néhány százalékát adja. Érdemes azonban tudnunk, hogy ugyanennyi pattogatott kukorica elfogyasztásával a napi rostigényünk 13 százalékát is fedezzük, ami a magyar rosthiányos táplálkozást tekintve igazán fontos lehet.
6. A tojás fogyasztása egészségtelen?
Nyilvánvalóan a tojást igen nagy mennyiségben fogyasztani egészségtelen, és az is igaz, hogy magas a koleszterintartalma. Emellett azonban a tápértéke is magas és értékes a fehérjéket tartalmaz. A szakértő szerint napi egy tojás fogyasztása semmiképpen nem kifogásolható egészséges ember esetében.
