Minden gerezdje csodatevő hatóanyagokat tartalmaz, amelyek enyhítik a gyulladást, tisztítják a vért, vírus- és baktériumölő hatásúak. Sokféle betegségnél ki lehet próbálni, olyan szer, amivel nem ártunk, csak használunk.
- Cukorbetegeknél a fokhagyma rendszeres fogyasztása csökkenti a vér cukorszintjét.
- Fülfájás enyhítésére is használhatunk fokhagymaolajat. Ezt házilag is elkészíthetjük: néhány gerezd fokhagymát összezúzunk, olívaolajba tesszük (jó a hidegen sajtolt napraforgóolaj is), üvegbe öntjük, lezárjuk, és néhány napig szobahőmérsékleten tartjuk. Kétévesnél fiatalabb gyereknél ne alkalmazzuk.
- Lázas, influenzás, hurutos betegeknek, de egészségeseknek is ajánlható a fokhagyma mézzel. Egy-két fej fokhagymát hámozás után összezúzunk. Kis lábasban összeforgatjuk annyi mézzel, hogy sűrű, jól kavarható legyen. Takaréklángon, állandó keveréssel aranyszínűre sütjük. Naponta több kanálnyit adunk felnőttnek, gyermeknek. Így a fokhagyma hatása megsokszorozódik.
- Ha gyakran hideg a keze, nehezen mozognak az ujjai, valószínűleg érrendszeri problémája van. A fokhagyma természetes hatóanyagai folyékonyabbá teszik a vért, csökkentik a koleszterinszintet, megakadályozzák az érfalban a lerakódások keletkezését.
- A sok ólom, amit közlekedéskor a benzingőzzel „beszerzünk”, káros az egészségre, magas vérnyomást okoz. Szervezetünkben jótékony szűrő lehet a fokhagyma, hisz képes a nehézfémeket lekötni.
A fokhagymát szerető embereknek, a gyógyulni kívánóknak, s azoknak, akik nem állhatják erős, átható illatát, jó hír, hogy már tabletták formájában is adagolható a hatóanyag.
Fokhagymás kenyér
Hozzávalók: egy zsúrkenyér, 10-15 dkg vaj, só, zúzott fokhagyma ízlés szerint (vagy fokhagymás só).
A vajat a fokhagymával és a sóval puhára kikeverjük. A zsúrkenyeret felszeleteljük oly módon, hogy a szeleteket nem vágjuk végig, a kenyér alsó része egyben marad. A szeletek felületét mindkét oldalról bekenjük fokhagymás vajjal, s a kenyeret alufóliába csomagolva forró sütőbe tesszük. Amikor a megolvadt vaj beszívódott a forró kenyérbe, fogyaszthatjuk.
Jó étvágyat!
Mire jók a rostok?
Rostanyagoknak nevezzük az élelmiszereknek azon részeit, amelyeket a szervezet nem tud értékesíteni. Ezeket a baktériumok a vastagbélben elbontják, illetve a széklettel kiürülnek. A rostok „jóvoltából” az étel tovább tartózkodik a gyomorban, így az ember hoszszabb időn át jóllakottnak érzi magát. Ez az értékes tulajdonságuk a fogyókúrában jól használható, ám a rostoknak sokáig nem tulajdonítottunk jelentőséget a táplálkozásban, hiszen a szervezet nem dolgozza fel őket. A legújabb kutatások azonban kimutatták, hogy a rostban gazdag étrend jóval kedvezőbb hatással van egészségünkre, mint azt korábban sejtettük. Az élelmiszerek rostjai azért fontosak, mert vizet kötnek le a bélsárban, ezáltal a széklet mennyisége nő és lágyabb lesz. Így a bélműködés rendszeressé válik, a székletürítés nem okoz kényelmetlenséget, és a táplálék gyorsabban halad át a beleken. A rostok ennélfogva megelőzik, illetve megszüntetik a székrekedést, és feltételezhető, hogy a rostban gazdag étrend csökkenti a vastagbélgyulladás, a vakbélgyulladás és a bélrák kialakulásának valószínűségét. A feladat igen egyszerű: két evőkanál búzakorpát kell a napi étrendünkbe iktatni. Fogyaszszunk sok friss gyümölcsöt és főzelékfélét (nyersen vagy félig megfőzve, lehetőleg hámozás nélkül), teljes őrlésű gabonát (müzlit, kenyeret), aszalt gyümölcsöt (mazsolát, szilvát, sárgabarackot), s a táplálkozást változatossá teheti különféle vitaminokban és rostokban gazdag italok fogyasztásával.
Forrás: betegvagyok.hu
