A lepcsánka egykor a szegény emberek eledele volt. A sokféle fűszer és külföldi ételkultúra beáramlása azonban lehetővé teszi a különféle variációját.
Tradicionálisan a Kárpátok környékéről ered ez az egyszerű étel. A lepcsánka tájegységenként különböző néven terjedt el, így van, akinek tócsni, cicege, matutka, krumpliprósza, krumplihús vagy krumplimackó néven ismert. A röszti is lepcsánka azzal a különbséggel, hogy előfőzött és nem nyers burgonya az alapja. Finomra reszelt krumpliból, lisztből, tojásból, sóból, zöldfűszerekből, fokhagymából készítik, egyenletesen elsimítva. Fűszerként használható hozzá vegeta, bors, aprított petrezselyem, medvehagyma, fokhagymapor, kapor, tárkony, zsálya, oregánó. Ínyenceknek a lista végtelen.
Klasszikusan tepsiben készítik, de serpenyőben lepényként vagy krumplifasírtnak gyúrva, „kanalazva”, olajban sütve is nagyon finom. Lepényként úgy is használhatjuk, mint a pitát. Megtölthetjük gyrososan, tzazikivel, juhtúróval, gombapörkölttel. Vacsoraként a család nagy kedvence, mert gyorsan elkészül és nagyon laktató. Tálalható úgy, mint a lángos: sajtos-tejfölösen, vagy tükörtojással, gombával, salátákkal. Ennek köszönhetően nehéz megunni, mivel rendkívül ügyesen kombinálható. Köretként is ajánlott.
Tipp! Lisztérzékenyek számára fejlesztették ki a hagymás-krémsajtos változatot, amely mellett elhagyható a finomliszt.
A vegetáriánus változatokon túl, a húsimádóknak készült, az úgynevezett borzaska. A lepcsánka itt bunda szerepet kap. Sertéshúsból vagy csirkemellből is készíthető. A hagyományos panírozás végén a zsemlemorzsa helyett használjuk, ez lesz a hússzeletek „kabátkája”. A krumpli helyettesíthető cukkinivel. Egyre kedveltebb ez a variáció is.
Szerző: Kovács Andrea Zsuzsa
Írj Te is cikket nekünk a Mediacontent.hu oldalon keresztül!
További receptek: Zöldséges sertésszűz lepcsánkaköntösben
