A rizs az emberiség több mint 60 százalékának fő tápláléka. A világ legegészségesebb alapélelmiszerei közé tartozik, mert számos, a szervezet számára fontos anyagot tartalmaz. Vannak benne szénhidrátok, fehérjék, zsír, ásványi anyagok, vitaminok és ballasztanyagok.
A rizsben lévő keményítő lényeges szerepet játszik a szervezet energiaellátásában, fehérjéi révén pedig – amelyekből sokkal többet tartalmaz, mint a többi gabonaféle – különösen magas a biológiai értéke. Az ásványi anyagok közül a magnéziumot kell kiemelni, a vitaminok közül elsősorban a B1-, B2-, B6-vitaminokat. Zsírt keveset tartalmaz, így alkalmas a zsírszegény, koleszterinmentes ételek készítéséhez.
A rizs fajtái a formája szerint
A rövid szemű rizs szemei gömbölyűek, belül puhák és a főzéskor sok keményítő fő ki belőlük, így ragadóssá válnak. Ezeket könnyebb pálcikával enni, s például gombócnak, pudingnak, tejberizsnek is jobban megállják a helyüket; rizottókészítésre kizárólag ezek használhatóak.
A hosszú szemű rizs szemei legalább 6 mm hosszúak (ezek hossza az átmérőjük négy-ötszöröse is lehet), belsejük üveges és kemény. A főzésnél nem tapadnak össze, „pergősek”, így elsősorban hagyományos köretnek valók.
A rizs fajtái a színe szerint
Megkülönböztethetünk ezen kívül barna és fehér rizst is. A barna rizs attól barna, hogy a hántolás után nem koptatják le róla a pelyvás héj alatti úgynevezett „ezüsthártyát”, emiatt nagyobb a tápértéke, viszont lassabban fő, s keményebb marad.
A hántolt és koptatott fehér rizs kevésbé jellegzetes ízű, forgalomba kerülhet ‘A’ vagy ‘B’ minőségben (a szemtörmelék és az idegen anyag mennyisége alapján). A fényezetlen fehér rizsből fényező anyagok hozzáadásával készül a fényezett rizs.
A hántolt rizsek egy speciális változata az opál rizs, melyet még a héjában felgőzölnek, s csak azután hántolnak. Ez a nyersen hántolt-koptatottnál ízesebb, tápdúsabb, s bár a színe eredetileg barnás, mire megfő, kifehéredik.
A sötét színű vadrizs valójában nem rizs, hanem egy fűféle, de lényegében ugyanúgy használjuk, mint a pergősebb rizsféléket. Ázsiai receptekben gyakran lehet találkozni néhány speciális fajtával: a basmati rizzsel, a hasonló megjelenésű jázmin rizzsel, valamint a vörös rizzsel; mindhármuk jellemző tulajdonsága, hogy ízük intenzíven aromás.
