Az 1-3 éves magyar gyermekeket ma úgy etetjük, hogy jó eséllyel egészségtelen felnőtt válhat belőlük – derült ki Magyar Gyermekorvosok Társasága által kezdeményezett hiánypótló felmérésből. A Társaság megállapítása szerint a szülők számos táplálási hibát vétenek a fejlődés szempontjából kritikus második és harmadik életévben, ez pedig visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhat.
A korosztály táplálásának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a szellemi fejlődéshez elengedhetetlen vasból messze nem fogyasztanak elegendő mennyiséget. A Társaság „Kisbögre és Tudomány” néven átfogó felvilágosító program indításával próbál segíteni az édesanyáknak és a szakembereknek.
1-3 év: az étkezés lakatlan szigete
A több mint 2000 gyermekorvost tömörítő szervezet úgy látja, felvilágosításra van szükség a változatos étrenddel ismerkedő korosztály, az 1-3 évesek táplálása terén. Néhány szakmai cikken és irányadó tápanyagtáblázaton kívül ugyanis nem létezik rájuk szabott átfogó szakmai ajánlás. Ennek köszönhetően az édesanyák nem rendelkeznek korszerű ismeretekkel a kicsik helyes táplálásáról, a gyermekorvosoknak pedig nem áll rendelkezésükre aktuális irányadó szakirodalom, ha az édesanya tőlük vár választ táplálkozási kérdésekben. Pedig az orvos szakma bevallása szerint ha ebben a korban hosszabb távon elrontjuk a kisgyermek táplálását, akkor az visszafordíthatatlan egészségügyi következményekkel járhat.
A gyerek nem „kis felnőtt”!
A Társaság felvilágosító programjának alapját egy Magyarországon hiánypótlónak számító városi reprezentatív vizsgálat adja, amely során táplálkozási naplók segítségével az 1-3 éves kisgyermekek tápláltsági állapotát mérték fel.
| A gyereknek más ételekre van szüksége |
A vizsgálatból kiderült, hogy a magyar lakosság köztudottan rossz táplálkozási szokásai már 1-3 éves korban is tetten érhetőek. Ennek pedig az az oka, hogy a szülők helytelenül a saját étrendjükhöz hasonlóan táplálják a kicsiket.
„Beigazolódott a feltevésünk, hogy a kisgyermekek ugyanazt az ételt eszik, mint a család többi tagja, pedig egy fejlődő szervezetnek mások az igényei. Mindez azért meglepő, mert már vannak kifejezetten a korosztály számára kifejlesztett, optimális összetételű élelmiszerek” – mondta el Dr. Szabó László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának elnöke.
Vashiány: gondok a suliban?
Az 1-3 éves gyermekek táplálkozásának egyik legnagyobb hiányossága az, hogy a szellemi fejlődéshez elengedhetetlen vas hiányzik az étrendjükből. A kicsik több mint 80 százaléka nem kapja meg a napi szükséges 8 mg mennyiséget, sőt háromból egy gyermek táplálkozása vashiányos, hiszen ennyien kapnak az ajánlott kritikus alsó határértéknél is kevesebb vasat.
„Ez azért súlyos probléma, mert a vas hiánya befolyásolja a szellemi fejlődést, viselkedési zavarokat okozhat és állhat későbbi rossz iskolai teljesítmény hátterében is. Bár a vasszint utólagos kezeléssel helyreállítható, de a vashiány következményei visszafordíthatatlanok lehetnek. Egyetlen megoldás a csecsemő- illetve a kisdedkori vashiány megelőzése, mégpedig vasban dús étkezéssel” – magyarázza az okokat Dr. Zonda Igor gyermekorvos.
Rozsdás szög helyett
Az édesanyák számára a legnagyobb kihívást ma az jelentheti, hogyan állítsanak össze egy fejlődő szervezet igényeire szabott vasban dús étrendet, úgy, hogy ne lépjék túl a kicsik számára előírt kalóriamennyiséget.
„Nagyanyáink rozsdás szögeket vertek az almába, hogy a szög vastartalma beleívódjon a gyümölcs húsába és a kisgyermek megkapja a szükséges mennyiségű ásványi anyagot. A tudomány túllépett ezeken a régi praktikákon: a vasat nagy mennyiségben tartalmazó zöldségek és húsok mellett kínáljunk a kicsiknek vassal dúsított élelmiszereket is” – teszi hozzá Dr. Zonda.
A menü összeállításakor nem árt figyelembe venni, hogy a köztudottan sok vasat tartalmazó növényekből (pl. spenót, brokkoli, lencse) magas rosttartalmuk miatt kevés vas szívódik fel, ezért óriási mennyiségeket kellene elfogyasztani belőlük a vasszükséglet biztosításához.
| A spenót vastartalma nehezen szívódik fel |
A felszívódás már hatékonyabb az állati eredetű élelmiszerek (vörös hús, máj, baromfi, hal, stb.) esetében. Ebben a korban még kiemelten fontos a tejalapú táplálás. Ám a tehéntejben nagyon kevés a vas, ráadásul a túl korai tehéntej adás fokozza bizonyos betegségek (allergia, cukorbetegség) kialakulását. Ezért a szakemberek azt javasolják, hogy a kicsi 2-3 éves kora előtt ne fogyasszon rendszeresen tehéntejet. A gyermekorvosok a tej pótlására tejalapú gyerekitalt javasolnak, mert ennek összetétele optimális és vastartalma megfelelő.
Túl sok a só és a cukor
A felnőttek étrendjébe illeszthető, de ennek a korosztálynak még nem ajánlott feldolgozott élelmiszerek (például felvágottak, sajtok, kenyérfélék) fogyasztása miatt a gyermekek a maximálisan ajánlott sómennyiség (nátrium) négyszeresét eszik meg egy nap, ez pedig zöld út a későbbi magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásához. Hozzáadott cukorból is sokat kapnak a kicsik.
Megdöbbentő adat, hogy szinte nincs olyan 1-3 éves gyerek, aki a vizsgált 3 nap alatt ne evett volna édességet, sőt közel 70 százalékuk naponta legalább 2 alkalommal kap valamilyen cukrozott élelmiszert. Nem csoda tehát, hogy hazánkban évről évre nő a kettes típusú cukorbetegek száma.
360 fokos felvilágosítás
„A kutatás eredményei megerősítettek bennünket abban, hogy frissíteni kell az érintettek tudását a kisgyermekek táplálásával kapcsolatban. A Magyar Gyermekorvosok Társasága ezért ma egy olyan felvilágosító programot indít el, amelynek célja, hogy az édesanyákhoz és a szakmabeliekhez egyszerre jutassa el az 1-3 évesek táplálásának korszerű ismereteit. Hosszabb távú célunk pedig az, hogy elkészüljön a korosztályra szabott hivatalos táplálási ajánlás” – jelentette ki Dr. Szabó László.
A kutatás által feltárt hiányterületekre, a tudás hiteles formálása koncentrál majd a Társaság. Gyermekgyógyászoknak és védőnőknek mutatják be a felmérés részleteit országszerte. A program a laikusokat is meg kívánja szólítani. Első körben az édesanyák szemléletének formálásában kulcs szerepet játszó médiához fordulnak. A program itt azonban nem áll meg. A reprezentatív kutatást a következő években is elkészítenék, a táplálási hiányterületeket rendszeresen feltérképeznék annak érdekében, hogy nyomon követhető legyen a remélhetőleg pozitív változás.
